A háborúnak vége, az élet nem áll meg - mindenkire várnak még feladatok. BL, ahogy megszoktuk, több párossal. Variációk egy témára. Mindenki hatással van valakire. Ott a félelem, hogy egy nap nem jön haza, ott az öröm, mikor megérkezik, és ott a szomorúság, mikor inkább lepihen. Egy kicsit fáj, de enélkül nem lenne teljes. Együtt nevetünk, egymásnak háttal sírunk.

Van valaki a tengeren; kis hajóban hánykolódik, mert kint vihar dúl, ő pedig a kabinjában ül, és várja, hogy történjen valami. Áll a szakadék szélén, de nem elég bátor, hogy ugorjon, nem elég gyáva, hogy meghátráljon, mégis a tengerbe zuhan, és lélegezni akar a víz alatt. Emberi kapcsolatokban vergődve éli az életét. Megtalálja a szerelmet, amikor szeret. Vannak barátai. Vesztes.

Van valaki abban a kis lakásban. Nem tud dönteni egyszerű dolgokban, nem tudja, kitől féljen, egyáltalán hogy mit jelent félni. Nem álmodik és nincs ébren. Valaki egyedül van, teljes magányban, és nem vágyik senkire sem. Nem akar bántani senkit. Meg akarja törni a szomorú valóság koszos üvegét, és ehhez vissza kell térnie, megtalálnia az időt, amit elvesztett, amit elraboltak tőle.